Az Egri Zenészek Egyesülete az élő zene hagyományaira építve teremt közösséget, ad művészi élményt és támogatja a fiatal tehetségeket. Oktatással, koncertekkel és széles hazai–nemzetközi kapcsolatokkal dolgozunk azért, hogy a zene mindenkihez eljusson – generációtól és helyzettől függetlenül.
„Az élő zene az, ami összeköti az Eget és a Földet; embert Istennel, az embert az emberrel.”
— Szabados György
Tevékenységünk alapja a zene ereje: az a képesség, amellyel összeköt embereket, generációkat és közösségeket. Munkánk egyszerre épít a hagyományokra és a folyamatos megújulásra. Célunk, hogy a zene mindenki számára elérhető legyen – élményként, tanulási lehetőségként, közösségi élményként vagy szakmai útként.
Hisszük, hogy az értékteremtő kulturális munka az élő zenei megszólalásból, az oktatásból, a tehetségek gondozásából, a közösségek megszólításából és a hazai–nemzetközi kapcsolatok ápolásából áll össze egésszé. Ezek azok a pillérek, amelyre tevékenységünk épül, és amelyen keresztül a zene erejét továbbadjuk minden korosztálynak és közösségnek.

Célunk a zene és a társművészetek segítségével művészi élményt nyújtani, szórakoztatni és nevelni. Fontos számunkra a fiatalok ösztönzése az aktív zenélésre, valamint a zenészek és énekesek pályafutásának támogatása.
Éltetjük a zenei hagyományokat, értékeket mentünk, és népszerűsítjük az élő szórakoztató zenét. Tevékenységünk része, hogy minden korosztály számára elérhető legyen a művészetek befogadása és művelése.
A járványos időszakban célul tűztük ki, hogy minél több zenésznek és énekesnek biztosítsunk munkát.

Az élő zene hagyományaira építve az alábbi eszközökkel dolgozunk:
• koncertek és rendezvények szervezése
• tehetséggondozás
• oktatás és alkotó-fejlesztő képzések
• rendezvényszervezés
• szakmai és közösségi kapcsolatok építése, ápolása

Tevékenységünk minden generációra és társadalmi csoportra kiterjed.
Külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetűekre, és törekszünk a személyes megszólításra – mind a befogadó közösségek, mind az egyesület munkájában aktívan résztvevők irányában.

Zenészeinket ismerik a megye minden településén, rendszeresen jelen vagyunk helyi rendezvényeken és közösségi eseményeken. Ennek hangulatát egy rövid YouTube videó is bemutatja, amely a térségben végzett munkánkra ad betekintést.
Sokat járjuk az országot, és külföldön is megálljuk a helyünket: felléptünk többek között Lengyelországban, Németországban, Romániában, Ukrajnában, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban. Évtizedek óta törekszünk határainkon túli együttműködések építésére, elsősorban magyarlakta településekkel.
Fontos számunkra, hogy megőrizzük és hozzáférhetővé tegyük munkánk lenyomatait. A fellépésekhez készült plakátok, fotók, videók és interjúk külön értéket képviselnek, ezért ezeket a weboldal Archívum részében gyűjtjük össze.
Itt az Egri Zenészek Egyesületének eseményeihez kapcsolódó anyagok mellett Gonda László művészi és szakmai tevékenységét bemutató képek és videók is helyet kapnak, betekintést adva az önálló és közös munkák világába.
Az Archívumban olyan dokumentumok is megtekinthetők, amelyek máshol nem érhetők el: egyedi plakátok, koncertfelvételek, médiamegjelenések és válogatott vizuális anyagok, amelyek az egyesület és Gonda László munkásságának fontos állomásait őrzik.
Ismerd meg az egyesület szakmai és közösségi munkáját formáló alkotók portréit, és pillants be az Egri Zenészek Egyesületéhez kötődő művészi együttműködések világába.
Elismert szólisták és oktatók közreműködésével
Fellépéseinken és képzéseinken rendszeresen dolgozunk együtt olyan professzionális művészekkel, akik az élőzenei kíséretet magától értetődően vállalják. Az ország számos kiváló előadója tisztelt már meg minket jelenlétével.
A Tanári Szoba a Kőbányai Zenei Stúdió interjú sorozata, melynek részeiben egy-egy oktatójuk zenei pályafutását ismerhetjük meg egy közös beszélgetés formájában, a kezdeti motivációktól a színpadig vezető utat.
Énekelj szabadon – Kádek Heny workshopja – Szepesi György Bárzenész Fesztivál EGER 2019

Rendezvényeink a zene sokszínűségét mutatják be, műfaji határok nélkül. Koncertjeink és koncertszínházi produkcióink évről évre több tízezer nézőt vonzanak. Előadásainkban gyakran jelennek meg különleges, újszerű kapcsolódások és meglepő zenei találkozások.

Hagyományainkhoz híven zsűrizéseket, közösségi programokat és ismeretterjesztő rendezvényeket is vállalunk. Különös figyelmet fordítunk azokra, akik társadalmi vagy mentális helyzetük miatt segítségre, támogatásra, élményekre szorulnak.
Főbb programjaink:
– koncertek kistelepüléseken, elsősorban romák lakta térségekben
– „Nincs fontosabb, mint az álmaid” (2014–2015)
– Énekiskola a Szalában (2018)
– rendszeres zenei foglalkozások a Füzesabonyi Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthonában
– alkalmanként zeneterápiás koncertek ismert előadókkal

Sokszínűségünk jegyében időnként más művészeti ágak felé is nyitunk. Rendezvényeinket gyakran színesítik képzőművészeti és fotókiállítások, táncos produkciók, színpadi jelenetek vagy akár népmesék. Képzéseink tematikája mindig az adott helyzethez és közönséghez alkalmazkodik.

A tehetséggondozás során olyan fiatalokat ismerünk meg, akik nemcsak képzéseinken, hanem saját programjainkban is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra. Így a velünk fejlődő tehetségek valós színpadi tapasztalatot szerezhetnek, és közönség elé vihetik tudásukat.
Az élményekből születő értékek megőrzése
Programjaink — legyen szó koncertekről, művészeti bemutatókról, tehetséggondozásról vagy közösségi eseményekről — mind ugyanazt a célt szolgálják: értéket adni és közösséget építeni. A fellépésekhez készült egyedi plakátokat, dokumentumokat, valamint a programokhoz és Gonda László önálló szerepvállalásaihoz kapcsolódó fotókat és videókat gondosan megőrizzük, hogy ezek a pillanatok később is visszanézhetők legyenek.
Az Archívumban mindenki számára elérhetők azok az anyagok — az egyesület eseményeihez és Gonda László munkájához egyaránt kapcsolódva —, amelyek máshol már nem találhatók meg.
A Szepesi György Bárzenész Fesztivál egy olyan találkozási pont, ahol a hagyomány nem vitrinek mögött pihen, hanem élő művészettel, valódi embereken át szól tovább. Az események minden évben új nézőpontból mutatják meg azt a gazdag örökséget, amelyre az ország zenészvilága épül.
A fesztivál programjai — koncertek, mesterkurzusok, konferenciák és szakmai beszélgetések — nem csupán bemutatják a múlt értékeit, hanem újra is értelmezik azokat.
Emléket állítunk Szepesi György zenésznek, pedagógusnak és közösségformáló személyiségnek, akinek öröksége ma is tovább inspirál.
Az elmúlt évek emlékei, plakátjai és felvételei elérhetők az Archívumban, ahol a fesztivál története teljes egészében végigkövethető.
A Trilla – az élő zene versenye kilenc alkalommal adott lehetőséget tehetségeknek, hogy az élő zene eszközeivel, valódi közönség előtt mutathassák meg tudásukat. Ez a verseny nem show és nem látvány: a Trilla – az élő zene versenye a művészet valódi próbája — ott, ahol minden hang számít.
Az ország minden részéről érkező előadók évről évre bizonyítják, hogy a zene ereje nem a díszletekben, hanem az emberi jelenlétben rejlik. Az elmúlt évek során számos versenyző és fellépő állt színpadra a programok keretében. A döntők és bemutatók alkalmat teremtettek arra, hogy a résztvevők szakmai visszajelzést, elismerést és közönségtalálkozást kapjanak. A díjak és különdíjak minden esetben az adott esemény szakmai és közösségi értékrendjét tükrözték.
2022-ben a Trilla – az élő zene versenye Székesfehérvárra költözött Junior Gorsium néven, ahol a fiatal előadók új fejezetet nyitottak a rendezvény történetében.
A versenyhez készült plakátok, felvételek és dokumentumok — amelyek máshol nem érhetők el — az Archívumban kapnak helyet.
További pillanatok, hírek és aktualitások az Egri Zenészek Egyesülete közösségi felületein érhetők el: a Facebook-oldalon a mindennapok eseményei, míg a YouTube-csatornán koncertfelvételek, portrék és archív videók kínálnak átfogó betekintést Gonda László, az egyesület, valamint a kapcsolódó projektek – többek között a Trilla és a Szepesi György Bárzenész Találkozók – világába.
Az EZE széles körű együttműködési hálózattal rendelkezik. Az egész ország területén és külföldön gyümölcsöző szakmai kapcsolataink alakultak ki zenei és más tevékenységeket végző civil szervezetekkel és vállalkozásokkal. Projektjeinket lehetőség szerint szervezeti együttműködésben valósítjuk meg.
Székhely: 3300 Eger Kossuth Lajos u. 12.
Levelezési cím: 3356 Kompolt Kápolnai u. 20.
Telephely: 3360 Heves Bródy Sándor u. 117.; 3355 Kápolna Béke út 21.
Központi ügyintézés helye: 3356 Kompolt Kápolnai u. 20.
Adószám: 18398177-1-10
Az eredeti alapszabály kelte: 2008. május 4.
Statisztikai számjel: 183981177-9020-529-10
Nyilvántartási szám: 10-02-0002158
Közhasznú jogállás megszerzésének időpontja: 2016. január 5.
Közhasznú tevékenység: kulturális tevékenység. Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának (művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének) a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása, művészeti intézmények (lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészi alkotómunka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése, kulturális szolgáltatás, előadó-művészeti szervezet támogatása, a helyi közművelődés támogatása.
Közhasznú beszámolók: 2024 -feltölteni, mellékelem
Fő tevékenység: 9020 előadó-művészet
Előadóművészeti nyilvántartási szám: 452
Számlaszám: MBH Bank Nyrt 18203174-06018092-40010016
Elnök: Gonda László 30/436-23-58
E-mail: egri.zeneszek@gmail.com
Báder Ernő 2004-ben alapította saját zenekarát Kápolnán, a környék kiváló muzsikusaiból. A kávéházi cigányzenét játszó együttes hamar kiemelkedett a hasonló formációk közül: nemcsak páratlan zenei tudásuk, hanem igényességük és szakmai rugalmasságuk miatt is. Igény szerint 3–13 fős összeállításban vállalnak fellépéseket, így a kisebb rendezvényektől a nagykoncertekig mindenhol méltó kísérői tudnak lenni az ország legelismertebb énekeseinek.
A zenekar vezetője, a Rajkó zenekarban nevelkedett, számos díjjal kitüntetett Báder Ernő, otthonosan mozog az operett, a világzene, a szalon- és jazz-zene, a tánczene, a magyarnóta és a latin műfaj világában is. Családjában az ötödik zenészgeneráció képviselője.
A zenekar tagjai mind elismert művészek; többen oktatnak formális és informális keretek között, így a hagyomány továbbadásában is fontos szerepet töltenek be.
Báder Ernő és zenekara – Köszönöm, hogy imádott
Báder Ernő Kápolnai származású, a Rajkó zenekarban nevelkedett prímás-előadóművész. Kitüntetései: Farkas Gyula díj, Heves megyei Prima Közönségdíj, Heves megyei Prima-díj, Heves megye kulturális nagykövete, parlamenti képviselő által kitüntetett művész. A Magyar Zeneművészeti Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke, az Egri Zenészek Egyesületének alapító tagja.
Elismert szólista, a Báder Ernő Koncert Cigányzenekara és a Báder Ernő Akusztik vezetője, a Gonda-Báder duó tagja.
Családjában az ötödik zenészgenerációt képviseli, de talán elődei összesen nem tettek annyit a közösségért, a romákért, mint ő maga.
A Máltai Szimfónia mentortanára, művészeti vezetője. A projekt célja, hogy sikerélményt, odafigyelést és a közösséghez tartozás érzését adja a nehéz körülmények között élő gyerekek számára és közvetve pozitív hatást gyakoroljon iskolai teljesítményükre. Ebben segítségükre van a csoportos zenetanulás adta közösségi élmény és az együtt zenélés öröme.
Gonda László zongorista és prímás és Báder Ernő prímás 2008 óta dolgoznak együtt, a közös értékek és a zenei igényesség mentén.
Műfaji sokszínűségük és nyitottságuk különleges hangzásvilágot teremt koncertjeiken.
Mindketten elkötelezettek a hagyományok ápolása és a fiatal tehetségek támogatása iránt.
A Gonda-Báder duó tevékenységét 2012-ben Heves megyei Prima Közönségdíjjal, 2013-ban Heves megyei Prima-díjjal jutalmazták. Mindketten elnyerték a Heves Megye Nagykövete címet is. A duó 2018 januárjában Nyitrai Zsolt Eger és térsége országgyűlési képviselője elismerését vehette át a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen az Eszterházy Károly Egyetem dísztermében.
A roma-magyar művészi barátságukról a Ragyogó Évezred Produkció ÉLETKERÉK c. műsora filmet készített.
Az egri Állami Zeneiskolában Dr. Pusztai Lászlóné Böröndi Ida tanította, az Országos
Szórakoztatózenei Központban pedig Vörös Sáritól tanult énekelni, hangképzője a legendás Sík Olga volt.
A 80-as években A kategóriás magyarnóta előadóművészi és operetténekes működési engedélyt
szerzett, ezután folyamatosan képezte magát.
Az 1980-as évektől több száz alkalommal lépett fel az Országos Rendező Iroda szervezésében magyar
városokban, falvakban.
Emlékezetes projektjei:
1993-94 között Budai Parkszínpad magyarnótaműsorok, 1990-től Eger,
Szépasszonyvölgy folklórműsorok, 2010-15 között Stefánia Palota magyarnóta és operettműsorok
többek között Pándy Piroskával, Kalmár Magdával, 2015-től Egerben és Poroszlón operettgálák,
gálakoncertek, 2017-től Szlovákia kistelepülésein évi öt szereplés.
Szakterületének enciklopédikus ismerője, elméleti, történeti tudását és tapasztalatait szívesen osztja
meg ismeretterjesztő előadások keretében is.
Alapító tagja a Magyarnótaénekesek és Magyarnótaszerzők Egyesületének, tagja a Kárpátmedencei
Magyarnótaénekesek Egyesületének és az Egri Zenészek Egyesületének.
2003-2018 között a Hevesi József Magyarnóta Klub művészeti vezetőjeként ismertük meg pedagógiai
és szervezői tehetségét.
Margitkát a Jóisten is művésznek teremtette.
Különleges, sokoldalú tehetsége, már kislány korában megmutatkozott, kézimunkázott és zenélt.
Ez a két fő orientáció – a vizuális művészetek és a zene iránti elhivatottsága – megmaradt egész életében.
Amolyan polihisztor művész, aki lelkivilágának gazdagságát elsősorban gobelin képeiben, tűzzománc alkotásaiban és festményeiben kelti életre – alkot tűvel, tűzzel és ecsettel.
Képei zenék a léleknek.
Talentumait képeiben teljesítette ki, ám a zenében is folyamatosan képezi magát, őszinte örömmel és lelkesedéssel zongorázik Gonda László zongoraművész tanítványaként.
Vallja, hogy a művészetek egy tőről fakadnak, a szív azon belsejéből, amivel az életörömöt, a lelki békét, a szeretetet megéljük és ahol a zene is lakozik.
Alkotásai közvetítik számunkra lelkesedését, szabadságát, sokszínűségét, alázatát, kitartását, precizitását és azt a szívből jövő szeretetet, ami Margitkát igazán különlegessé teszi.
Kivételes egyéniségével összekötő kapocs a társművészetek – a képzőművészet és a zene – világában, kiállításai egyedi színfoltjai az Egyesület rendezvényeinek.
Elismerései:
– 2006-ban, 2008-ban és 2009-ben az Országos Szamosközi Gobelinvarró Pályázat különdíjasa.
– 2007-ben az Országos Szamosközi Gobelinvarró Pályázat fődíjasa.
(Dr. Kun Edit)